Oldalak

2011. december 29., csütörtök

Sajtos kosárka



Itt az ideje, hogy szilveszterre is ajánljak valamit, egy kis sör/bor- vagy pezsgőkorcsolyának valót!
Ez a recept szintén ősrégi, még Mamucikámtól maradt rám. Remélem tetszeni és ízleni fog annak, aki kipróbálja!

Hozzávalók:

25-26 db-hoz:

A tésztához:
25 dkg margarin
30 dkg finomliszt
1 tojás
1 kávéskanál só

A töltelékhez:
30 dkg Trappista sajt
1 kis pohár tejföl
1 tojás
1 púpozott kávéskanál sütőpor
1 púpozott evőkanál finomliszt

Elkészítése:

A tészta (ez egy sós omlós tészta) hozzávalóit összegyúrjuk: a lisztre ráütjük a tojást, hozzáadjuk a sót, és a felkockázott margarint.

Az egészet gyorsan összedolgozzuk, cipót formálunk belőle. Míg a tölteléket elkészítjük, tegyük be a cipót a hűtőbe.


A töltelékhez lereszeljük a sajtot, összekeverjük a liszttel, a sütőporral, hozzáadjuk a tejfölt és a tojást. Alaposan összeforgatjuk.


A kosárka formákat kibéleljük kb. diónyi nagyságú tésztával (a formát nem kell kivajazni, a tészta zsíros, nem fog beleragadni). Két hüvelykujjunk segítségével körbe-körbe forgatva, a formába nyomkodjuk a tésztát. Alaposan vékonyítsuk el, bőségesen tegyünk az oldalára, az alján 1-2 mm legyen. Majd egy-egy evőkanálnyi sajtos masszával megtöltjük.


180 fokra előmelegített sütőben, második bordamagasságon kb. 30 percig sütjük.


Picit hűlni hagyjuk, és óvatosan kiemeljük a formából a sós desszertet.


2011. december 21., szerda

Mézes krémes avagy a cukrászdáknak bealkonyult


Már van annak egy jó pár éve, amikor egy éjszakai gasztro műsorban megláttam a mézes krémesnek eme változatát. Nosza, rajta, gondoltam, ezt ki kell próbálnom, mivel ez az egyik kedvenc cukrászdai süteményem! Elfogadhatóan sikerült már elsőre is, és nagyon finomnak ítéltem a végeredményt. A családomban volt olyan, aki nem hitte el, hogy én készítettem, mivel cukiból beszerzett sütinek vélte.
Ezek után minden karácsonykor és más jeles alkalmakkor az asztalra került családunkban ez a krémes és mézes finomság!

Hozzávalók:

A tésztához:

10 dkg méz
10 dkg zsír
20 dkg porcukor
1 evőkanál fahéj
2 evőkanál cukrozatlan kakaópor
2 egész tojás
50 dkg finomliszt
3 g szódabikarbóna

Krémhez:

3 dl tej
3 evőkanál búzadara
20 dkg porcukor
20 dkg vaj/margarin

Töltéshez:
baracklekvár

Mázhoz: 
tortabevonó étcsokoládé
2-3 ek. napraforgó olaj

Elkészítés:


Kimérjük a mézet, hozzáadjuk a zsírt, és az egészet összeolvasztjuk. A tűzről levéve elkeverjük benne a porcukrot. Adunk hozzá 1 evőkanál fahéjat, 2 evőkanál kakaóport. Beleütjük a tojásokat, és jól összekeverjük. Hozzáadjuk a lisztet, amelyben elkevertük előzőleg a szódabikarbónát.


A masszát összegyúrjuk, lisztezett gyúródeszkára borítjuk, itt is kidolgozzuk (ha még kíván lisztet, akkor tegyünk hozzá), majd négy kis cipót formázunk belőle. Hagyjuk kicsit pihenni, hogy a tészta teljesen kihűljön.


Ekkor 4 téglalapot sodrunk belőlük. Lisztezett tepsi (tepsi mérete: 23*36 cm, a hátoldala: 20*32 cm) hátoldalán egyenként kisütjük 7-8 percig, 180 fokon. Vigyázat, mert hamar megsül! Ekkor jön az általam legkevésbé kedvelt rész: még forrón leválasztjuk egy éles, hosszú pengéjű késsel a tepsi hátoldaláról a tésztalapot, és ekkor könnyen le tudjuk csusszantani onnan.

Közben elkészítjük a krémet: 3 dl tejben elkeverünk 3 evőkanál búzadarát, felfőzzük és kihűtjük. 20 dkg porcukrot 20 dkg margarinnal habosra keverünk, és a kihűlt krémhez adjuk.
Amikor a lapok kihűltek, megtöltjük őket. Az alsó lapot megkenjük a búzadarás krém felével, ráhelyezzük a második lapot. Ezt baracklekvárral megkenjük (ha szüksége, kicsit a lekvárt megmelegíthetjük), majd befedjük a következő lappal. Erre kerül a krém másik fele, végül az utolsó lap.


A sütemény tetejét csokoládémázzal leöntjük. Ehhez egy tortabevonó csokoládét 2-3 evőkanál étolajban felolvasztunk gőz fölött.




A mézes krémest legalább egy éjszakán át pihentetjük, addigra jól megpuhul, és könnyen szeletelhető.




2011. december 15., csütörtök

Mézeskalács sütés az iskolában



De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
Ady Endre

Sok-sok évvel ezelőtt a pályaválasztáshoz érve minden vágyam az volt, hogy tanító néni vagy „színész néni” lehessek! Az előbbit viszonylag reálisabbnak láttam, habár közgazdasági szakközépiskolába jártam, így kicsit furán nézett ki egy humán beállítottságú „ámítástechnikus”, na de sebaj! Az Élet persze közbelépett, és már a felvételire sem tudtam elmenni a(z akkor még) Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára, hanem egy bankban kezdtem el ténykedni, majd levelezőn elvégeztem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát. Erre a hosszú bevezetőre azért volt szükség, hogy jobban érthető legyen, miért is rajongok az olyan eseményekért, amiről a következőkben fogok beszámolni!
Középső gyermekem tanító nénije - ismerve a sütögetéssel kapcsolatos „szerelmemet” – az elmúlt hetek során megkért, hogy az iskolában tartandó Karácsony téma hét keretein belül szervezett mézeskalács sütésben vállaljak szerepet, mégpedig elég tevékenyet! Nagy örömmel tettem eleget ennek a felkérésnek, hiszen gyerekek között leszek, és még sütni is fogunk J!
A délutáni program előtt begyúrtam 2 kg lisztből a pihentetés nélküli mézeskalácsot (receptje itt olvasható), majd jól felpakolva (kár, hogy nem volt, aki lefotózzon J): sodrófákkal, gyúrólapokkal stb. elindultam az iskolába. Persze előtte leadtam a 3. számú csemetémet a pótnagyinkhoz, mivel még semmilyen nevelési intézménynek nem tagja. A gyerekek már vártak nagyon, meg a tanító néni is, hiszen nálam volt a legfontosabb dolog, ami kellett a sütéshez: a tészta cipók!
A gyerekek a higiéniai előírásoknak eleget téve, hozzáláttak kis csoportokban a cipók „gyurmázásához”. Nagyon édesek voltak, ahogyan ismerkedtek a tésztával, majd nekiveselkedtek, hogy kinyújtsák a tésztát, és készítsenek különböző formájú mézeskalácsokat. Beindult a cserebere: időlegesen gazdát cseréltek az otthonról hozott kiszúró formák, mert mindig az a jobb, ami másnál van, ugye?


Meglepődtem azon, hogy középsőmnek milyen jól áll a kezében a nyújtó, ugyanis neki kicsit nehezebben mennek a „kézimunkák”, mint a másik kettőmnek. Így gondolkodóba estem: lehet, hogy cukrász lesz a szentem J?


Középsőm a háttérben, világoskék pólóban látható


A tanító nénivel ketten a kész formák kisülésének folyamatát menedzseltük, amiben a legnehezebb feladat aztán az volt, hogy megtaláljuk, vajon kié melyik mézeskalács.
A gyerekek persze meg is kóstolhatták munkájuk eredményét, a többi mézeskalács még a héten "megrajzolásra" kerül.
Egy jól sikerült, dolgos-szorgos délutánról számolhatok be, ahol mindenki jól érezte magát, együtt készültünk a karácsonyra! Szívesen részt vennék máskor is ilyen eseményen, úgyhogy várom a meghívásokat a referenciát olvasva, hátha valaki kedvet kap hozzá, hogy meghívjon!




2011. december 7., szerda

Pihentetés nélküli mézeskalács



Valahogyan úgy alakult, hogy nagymamám nem sütött karácsony előtt mézeskalácsot! Általában mákos/diós kelt kalács került ilyenkor az asztalra és zserbó (ezt viszont kevésbé kedvelem, ritka kivétel!). Így amikor a saját kis családomban kezdtem kialakítani az ünnepi hagyományokat, a mézeskalácssütést felvettük a karácsonyi készülődési forgatókönyvbe. Ahogyan nőttek a "gombáim", ők is becsatlakoztak a készítésbe, ki-ki a saját tehetsége szerint. Sajnos, a fiúk hamar lemorzsolódtak, de úgy tűnik Bori lányom kitartó segítségnek bizonyul a konyhában. Ez a kép tavaly készült, kb. 2,5 éves korában :-). Imádja a cukorkákat a csokis bevonós mézeskalács figurák tetejére szórni (de nudliban is verhetetlen :-)!)

Hozzávalók:
Kb. 150-180 darabhoz!

1 kg finomliszt
3 kiskanál szódabikarbóna
1 csomag mézessütemény fűszerkeverék
30 dkg porcukor
30 dkg margarin
2,5 dl méz
3 tojás

Elkészítés:


  1. A lisztet a szódabikarbónával, a mézessütemény fűszerkeverékkel és a porcukorral összeforgatjuk. A margarinnal elmorzsoljuk, majd a mézzel és a tojásokkal összedolgozzuk. Akkor jó, ha közepesen kemény tészta lesz belőle.
  2. Ezután meglisztezett gyúrólapra borítjuk, 2-3 cipóra osztjuk. Az egyiket 3 milliméter vékonyságúra kinyújtjuk. 5-6 cm nagyságú, különböző formájú kiszúróval kiszaggatjuk.
  3. Sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, és előmelegített sütőben, közepes lángon (180, légkeverésesben 165 fok) 8-10 perc alatt megsütjük.
  4. A figurákat vízgőz felett felolvasztott étcsokoládébevonóval ízlés szerint bevonhatjuk félig/teljesen, és cukorgyönggyel megszórjuk.
  5. A mézes formákat cukormázzal is díszíthetjük. Ehhez a tojásfehérjét félig felverjük, majd annyi porcukrot dolgozunk bele, hogy sűrűn folyós massza legyen (1 tojásfehérjéhez kb. 20 dkg porcukor és egy teáskanál ecet/citromlé kell). Zsírpapírba hajtogatott habzsákba vagy erős nejlonzacskóba töltjük, és már „rajzolhatunk” is vele a figurákra (a zacskó sarkán egy pici lyukat vágjunk).









2011. december 1., csütörtök

Mákos pogácsa és mákvirág








A magyar (és a kelet-európai) gasztronómia igen gazdag mákos receptekben, tőlünk nyugatra és Ázsiában inkább a drogfogyasztás jut az emberek eszébe. Rossz, aki rosszra gondol, mi magyarok imádjuk a mákot...enni :-)!
Karácsony idején még a szokásosnál is több mákot fogyasztunk, hiszen a mákszemek a bőséget szimbolizálják.
Szintén nagyon jellegzetes adventi aprósütemény a linzer. Most a mákot és a linzertésztát kombinálva készítettem kétféle adventi sütit.

Hozzávalók a mákos linzertésztához:

1 vaníliarúd
33 dkg lágy vaj/margarin
14 dkg porcukor
pici só
1 tojás
1 narancs reszelt héja
40 dkg finomliszt
14 dkg darált mák

Mákos pogácsához:
100 db pogácsához:

1 adag mákos linzertészta
20 dkg szilvalekvár vagy feketeribizli zselé
2 ek. fahéjas porcukor

Elkészítése:

Elkészítjük a mákos linzertésztát.
Felhasítjuk a vaníliarudat és kikapargatjuk belőle a vaníliapépet. A kézi robotgép dagasztóspiráljával habosra keverjük a vajat/margarint a porcukorral, 1 csipet sóval, a vaníliapéppel, a tojással és a reszelt narancshéjjal. Beleszitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a mákot, és összegyúrjuk.


Fóliába csomagoljuk, és a hűtőben 1 éjszakán át pihentetjük.



Mákos pogácsa:
A tésztából cipót formálunk, és négy részre osztjuk, lisztezett munkalapon 25 cm hosszú rudakat sodrunk belőle, azokat 1 cm vastag szeletekre vágjuk, és golyókat kerekítünk belőlük.


Sütőpapírral kibélelt sütőlapokra rakosgatjuk őket, tetejüket kissé ellapítjuk, és fakanálnyéllel kis mélyedést nyomunk a közepükbe.


Fél órára hidegre tesszük.
A sütőt előmelegítjük 180 fokra, és középső bordamagasságon, 15 percig sütjük a pogácsákat, majd rácsra rakosgatva hagyjuk őket egészen kihűlni.
A szilvalekvárt/ribizlizselét felforrósítjuk, hagyjuk langyosra hűlni. Kisebb mélyhűtőtasakba szedjük, és egyik csücskét kivágjuk, a pogácsák közepét megtöltjük a lekvárral, és beszórjuk fahéjas porcukorral.



Hozzávalók a mákvirághoz:
60 db virághoz:
1 adag mákos linzertészta
20 dkg barack- vagy szilvalekvár
10 dkg tortabevonó étcsokoládé

A tésztát lisztezett munkalapon vagy két sütőpapírlap között 3 mm vastagra kinyújtjuk, és 5-6 cm átmérőjű virágformával kiszúrjuk.


Sütőpapírral kibélelünk 3-4 sütőlapot, rárakosgatjuk a virágokat, felének közepét lisztbe mártogatott gyűszűvel kiszúrjuk, fél órára hűvös helyre tesszük.
A tésztahulladékot összegyúrjuk, lehűtjük, újraformázzuk, amíg teljesen el nem fogy.
A sütőt előmelegítjük 180 fokra, a virágokat középső bordamagasságon 15 percig sütjük, hagyjuk kihűlni. A lekvárt kisebb mélyhűtőtasakba szedjük, egyik csücskét kivágjuk, a teli virágok közepére egy-egy pötty lekvárt nyomunk.


A kilyukasztott virágokat rácsra sorakoztatjuk. A csokoládét meleg vízfürdőben felolvasztjuk. Sütőpapírból tekert tölcsérbe szedjük, és megcsíkozzuk vele a virágok tetejét.


A csokoládés virágokat szelíden rányomjuk a lekvárral megpöttyözettek tetejére. Sütőpapírral rétegezve jól záródó fém- vagy műanyag dobozban tároljuk.





 

2011. november 30., szerda

Társszerző lettem


A Pannon Lapok Társasága (PLT) helyi Hírlapban megjelent felhívására jelentkeztem kora ősszel: az Ünnepi ételek könyve c. kiadványukhoz kerestek   recepteket és bátor jelentkezőket, akik ezeket beküldik. A hirdetés szerint a megjelentetni szándékozott albumban farsangi finomságok, húsvéti fogások, szüreti és aratási ételek, Márton-napi fogások, karácsonyi fogások és szilveszteri-újévi ételek receptjeit kívánták csokorba fogni.
Majd hosszú néma csönd következett, legalábbis a PLT részéről, majd kaptam egy telefont, hogy bekerül receptem eme kiadványba, és szeretnének vendégül látni egy fotózásra, mert a könyvben szerepeltetik a szerzők fényképeit is. Ezt megspróroltam nekik, mert sikerült a nyári fotostúdiós portréim közül kiválasztani egyet, ami ide illendő. De ekkor még semmit nem tudtam, hogy melyik receptem jelenik meg, hány jelenik meg, stb.
Majd ismét hatáscsönd, miközben gondoltam, lehet, mégsem kerültem bele a könyvbe, hiszen már lassan november végét írtunk, és még a karácsonyi ünnepek előtt kívánták kiadni az albumot!
Végül egy pénteki napon megkaptam a meghívót az ünnepélyes átadásra (még ekkor sem tudtam, hogy hány, melyik).
November 23-án 15 órára voltunk hivatalosak mi, társszerzők a székesfehérvári Sajtóházba. A Hírlap főszerkesztője a köszöntő után mindenkinek személyesen gratulált és nyújtotta át a tiszteletpéldányát. És csak ezután tudtam meg, hogy mi mennyi és hány!
Örömmel tudatom, hogy a beküldött receptjeim közül 10 recept gyarapítja az Ünnepi ételek könyvét!
Hát, így lettem társszerző ebben a csodás kötetben!


"Üres" kifli, aminek tulajdonképpen porhanyós kifli a becsületes neve


Ez a sütemény is már több évtizedes múltra tekint vissza, legalábbis a családi receptes gyűjteményben. Sajnos, Nagyim már 14 éve az angyaloktól figyeli a ténykedéseimet. Valamikor még lánykoromban - amikor még nem szakadtam el a szülői háztól - kaptuk ezt a receptet az egyik falubelinktől. Nagyon megszerettük ezt a kiflit, mert gyorsan elkészül, és a tésztája hasonlatos a hájashoz vagy a leveles tésztához. És valljuk be, hogy a hájas elkészítése időigényes, illetve az alapanyag sem "terem" minden házban, így ez a kifli valamelyest pótolhatja a hiányt! Elárulok most egy titkot, hogy az egyik kedvencem a házi hájas süti, azzal le lehet venni a lábamról :-))!

Hozzávalók:

Tésztához
35 dkg finomliszt
10 dkg zsír
3 db tojássárgája
 1 kis pohár tejföl
pici só

Töltelékhez:
3 db tojásfehérje
10 dkg porcukor
2 ek. baracklekvár

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, és 2 db cipót formálunk belőle. Kinyújtjuk az egyik cipót vékonyra, mintha levestésztát készítenénk. Megkenjük olvasztott zsírral, meglisztezzük és feltekerjük. Így járunk el a másik cipóval is. Így pihentetjük 30 percet.





Ezalatt elkészítjük a tölteléket. A 3 tojásfehérjét kemény habbá felverjük. Hozzátesszük a porcukrot és a baracklekvárt, jól elkeverjük.



A pihentetés után a feltekert tésztát 18 db-ra vágjuk, egyenként kinyújtjuk, belerakunk kb. egy teáskanálnyi tölteléket, és feltekerjük, kifliket formázunk.




A másik tésztakígyóval is így járunk el, összesen 36 db kiflink lesz.


Bezsírozott/sütőpapíros, tepsibe sorakoztatjuk a kifliket, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20-25 percig sütjük.
Kihűlés után porcukorral megszórjuk.




2011. november 29., kedd

Babapiskótás gesztenyemousse


A gesztenye az egyik nagy kedvencem, régen is az volt: imádtam/imádom a gesztenyepürét! Na, ma már azért emellett más, "fennköltebb" dolgokat is kipróbálok, és megkóstoltatok másokkal. Tavaly, talán novemberben a Nők Lapja Konyha c. magazinban volt megtalálható ez az őszi finomság. Már akkor felfigyeltem rá, de még nem lettünk "egymáséi"! Az idén már csak azt kellett felidéznem, hogy hová is tettem ezt a magazint. Rendszerető Bak lévén persze, hogy megvolt, csak a számtalan újság között keresgélve úgy éreztem, mintha Ken Follett első híres regényének a címét idézgetném.
Elsőszülött fiam, aki a Zsombor névre hallgat, névnapjára készítettem el végülis, de akár karácsonyra is ajánlom. A gyermekeim 2/3-ának ízlett, de a fennmaradó egy fő nem annyira mérvadó, mert szinte csak a kelt tésztákat szereti :-).

Hozzávalók:

10-12 szelethez:
1 csomag babapiskóta (kb. 30 db)
10 dkg csokoládé
1 ek. napraforgó olaj
csokoládéforgács a díszítéshez

A krémhez:
50 dkg gesztenyemassza
8-10 dkg baracklekvár
3 ek. meggylikőr
3 dl növényi tejszín (Hulala)
2-3 cl rum

A cukorsziruphoz:
5 dkg cukor
2 cl rum
1 dl víz

Elkészítés:
A csokoládét gőz fölött megolvasztjuk, ha túl sűrű lenne, lazíthatjuk egy evőkanál olajjal. Ferdén kimártjuk benne a babapiskótákat (nekem 16 db volt), majd hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen rajtuk a csokoládé.


A gesztenyemassza felét simára keverjük a baracklekvárral és a meggylikőrrel. A tejszínt habbá verjük, majd óvatosan a gesztenyés masszába forgatjuk. A másik adag gesztenyemasszát a rummal simára gyúrjuk, és félreteszzük.
A sziruphoz a cukrot a vízzel olvadásig melegítjük, majd belekeverjük a rumot. Egy hosszúkás kenyérformát (25 cm hosszú, 7 cm magas és 11 cm széles) kibélelünk folpackkal, majd szorosan egymás mellé állítjuk, és az oldalához támasztjuk a kimártott babapiskótákat.


Elegyengetjük benne a tejszínes krémet, majd akkora téglalapot készítünk a rummal átgyúrt masszából, amellyel a krém tetejét teljesen be tudjuk fedni. Ez lesz a következő réteg.


A kihűlt szirupban megmártjuk a maradék babapiskótákat (nekem 16 db-ra volt szükség), és élére állítva lezárjuk velük a sütemény tetejét (ami majd a süti alja lesz).


Hűtőbe tesszük 1-1,5 órára, majd tálaláskor egy tálra borítjuk, és meghintjük a tetejét csokoládéforgáccsal.



2011. november 27., vasárnap

Fekete-erdei meggyes alagút


A férjem idén tavasszal ünnepelte a 40. születésnapját. Nagyon szeret mindent, ami meggyes, így jött az ötlet, hogy sütök neki egy Fekete-erdő tortát. Persze ez részemről túl snassz lett volna, meg amúgy is mégiscsak egy kerek szülinapról van szó, így alagút formájában készítettem el, Lajos Mari receptjét követve.
Azoban nemcsak születésnapra ajánlom, hanem a karácsonyi ünnep fényét is emelhetjük e "habkönnyű" finomsággal.

Hozzávalók:

12 szelethez:

A piskótalaphoz:

80 g finomliszt
20 g étkezési keményítő
4 tojás
50+50 g porcukor
1 tasak  vaníliás cukor (10 g)
20 g kakaó
2 csapott kk. sütőpor
2 ek. pocukor a szóráshoz

Továbbá:

1 nagy üveg meggybefőtt (töltőtömeg kb. 400 g)
45 g étkezési keményítő
2 ek. + 2 kk. cukor
2 ek. cseresznyepálinka
1,5 dl + 2,5 dl tejszín
1 tasak habfixáló (10 g)
100 g tortabevonó étcsoki
1 tasak vaníliás cukor (10 g)

Elkészítés:

A felsorolt hozzávalókból kakaós piskótalapot sütünk:

A sütőtepsit (kb. 30×40 cm) kibéleljük sütőpapírral. A sütőt előmelegítjük 240 fokra.
Összekeverjük a lisztet az étkezési keményítővel (vagy egyszerűen 100 g finomlisztet használunk, de keményítővel könnyebb lesz a tészta!). A tojássárgákat fehérre-habosra keverjük 50 g cukorral. Egy másik tálban citromlé hozzáadásával (1 kk.) felverjük a tojásfehérjéket, apránként hozzáadjuk a maradék 50 g cukrot, és kemény, fényes habbá verjük.
A hab 1/3-át lazán, lyukas fakanállal beledolgozzuk a tojáskrémbe. A maradékot a tetejére halmozzuk, rászitáljuk  az étkezési keményítővel, sütőporral összekevert lisztet, és az egészet óvatosan, laza mozdulatokkal, felülről lefelé, hogy minél több levegő kerüljön bele, összedolgozzuk, de nem kevergetjük! A masszát a tepsibe öntjük, és a forró sütőben 8-10 percig sütjük.
Közben meghintünk porcukorral egy a tepsinél valamivel nagyobb konyharuhát, a cukor ugyanis majd megolvad a tészta melegétől, és megakadályozza, hogy a tészta a konyharuhára ragadjon.
A sütőből kivett piskóta lapot egyetlen határozott mozdulattal tepsistül a konyharuhára borítjuk, azonnal lehántjuk róla a sütőpapírt, és betakarjuk egy másik, nedves, jól kicsavart konyharuhával (mert különben gyorsan kiszárad a tészta és törékeny lesz!), hagyjuk kihűlni.





Elkészítjük a tölteléket:

A meggybefőttet leszűrjük, levéből 6 evőkanálnyit simára keverünk az étkezési keményítővel, a maradékot 2 ek. cukorral felforraljuk, majd hozzáadjuk a keményítőt, és éppen csak sűrűsödésig forraljuk (1 perc). Beletesszük a meggyet, hagyjuk kihűlni.
Egy kb. 1 liter űrtartalmú, 30 cm hosszú őzgerincformát kibélelünk folpackkal. A tésztát formára "szabjuk": a rövidebb oldalával párhuzamosan vágunk belőle egy kb. 18*30 cm-es és egy 11*30 cm-es téglalapot. A nagyobbik lapot a formába hajlítjuk-fektetjük, és meghintjük a cseresznyepálinkával.
 1,5 dl tejszínt 2 kk. cukorral és a habfixálóval (ha növényi tejszínt használunk pl. Hulala, akkor nem szükséges a habfixáló) kemény habbá verünk, majd a tészta aljára kenjük, és 30 percre betesszük a hűtőbe. Ezután a tetejére simítjuk a meggyes masszát, befedjük a kisebbik lappal (könnyedén rá is nyomkodjuk), visszahajtjuk rá a folpackot, és legalább 3 órára behűtjük.



Következik a díszítés:

A csokoládétáblát élére állítjuk, és burgonyahámozóval vékony réteget, forgácsokat "farigcsálunk le róla, felhasználásig hidegen tartjuk.

A maradék 2,5 dl tejszínt kemény habbá verjük a vaníliás cukorral. Az "alagutat" hosszúkás tálra borítjuk, lehántjuk róla a fóliát.

Tetejét és oldalát bevonjuk-tapasztjuk a tejszínhabbal, sűrűn megszórjuk a csokiforgáccsal, és tetejére habrózsákat nyomunk, meggybefőttel díszítjük.







Zserbógolyó

Egy kicsit az ízemlékek felidézését fűszerezem most az adventtel. Karácsonykor számos magyar családnál az ünnepi asztalra kerül a klasszikus zserbó. Én ezt kevésbé kedvelem, mint pl. a mézes krémest. Megláttam egy gyönyörű süteményes kiadványban ennek a sütinek egy gyors változatát, amit ennek ellenére mégis kipróbálásra érdemesnek ítéltem. A fogadtatása nagyon jó volt, a férjemnek nagyon ízlett, nekem is elnyerte a tetszésem. Minden ízélmény benne van, ami a zserbóban is, csak a tészta hiányzik :-).

 



Hozzávalók kb. 15 db golyóhoz:

15 dkg aszalt sárgabarack
15 dkg darált dió
3 cl narancslikőr vagy konyak
1 ek. víz
2 ek. porcukor
1 ek. baracklekvár
1 mk. rum

A bevonathoz:
15 dkg ét tortabevonó
1 ek. napraforgó olaj

Elkészítés:

A barackot apró darabokra vágjuk, meglocsoljuk az alkohollal (narancslikőr v. konyak) és 1 ek. vízzel, így kb. 1 órán át állni hagyjuk.
Ezután hozzáadjuk a az összes többi alapanyagot úgy, hogy gyúrható masszát kapjunk. Kis golyókat formázunk belőle.
Majd gőz felett felolvasztott, olajjal elkevert csokoládéba mártjuk (segítségül fogpiszkálót használhatunk).
Ha minden golyót bevontunk csokoládéval, hűtőbe tesszük.
Fogyasztás előtt kivesszük, tálra rendezzük, és azonnal tálaljuk.