Pikk-pakk pizza

 

Ezt a tésztát nem szükséges keleszteni, csupán az élesztőt kell felfuttatni, és már készülhet is gyorsan a pizza.

 

Hozzávalók:

Tésztához:

3 dl tej

1 kk. cukor

6 ek. napraforgóolaj

kb. 3 bögre finomliszt (1 bögre = kb. 3 dl)
4 dkg friss élesztő

kevés só

Pizzaszószhoz:

1 nagy doboz paradicsompüré (14 dkg) vagy 40 dkg hámozott friss (vagy konzerv) paradicsom

só, pici kristálycukor

2 gerezd fokhagyma áttörve

oregano, bazsalikom

Elkészítés:

1 dl tejet felmelegítünk, beleteszünk 1 kávéskanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, felfuttatjuk.

A lisztet, olajat, sót egy tálba tesszük, megmelegítjük a maradék tejet is, és hozzáadjuk az előzőekhez, majd a felfuttatott élesztőt is. Összegyúrjuk, és azonnal nyújthatjuk is, nem kell a tésztát keleszteni.

A sütőt 220 fokra előmelegítjük. Olajjal kikenjük a sütőformát (a teflont nem kell), belefektetjük, nyomkodjuk a tésztát úgy, hogy a közepén vékonyabb, a peremén pedig vastagabb legyen. A tésztalapot és a peremét villával megszurkáljuk, vékonyan megkenjük olívaolajjal, az elkészített pizzaszósszal, és a kívánság szerinti feltétekkel megpakoljuk. Végül nem sajnáljuk róla a reszelt sajtot. A feltéttől függően 20-30 percig sütjük.

Ez a mennyiség 1 nagy (gáz)tepsihez, vagy 2 db 24-26 cm átmérőjű pizzához elegendő.

Pizzaszósz elkészítése:

Ha egész paradicsomokat használunk, akkor pürésítjük, majd összekeverjük a hozzávalókat.  

 

Mákos laska avagy palóc krumplilángos édesen

Dizájnmenza dobozos játékán gondolkodva jutott eszembe egy réges-régi ízemlékem, ami nem más, mint a „laska” avagy a palóc krumplilángos. Ennek a játéknak az a lényege, hogy a közkedvelt, nyári kötelező „strand kelléket” gondoljuk újra ízlésünk, fantáziánk szerint, akár édesség irányába is haladva. Lángosnak ez is lángos, sőt a tésztája sem a hagyományos, és még édességbe is fog hajlani a dolog!

Korábban már szóltam róla, hogy a laska volt az egyik gyerekkori kedvencem, drága nagyim sokszor készített ilyet. Sütése a sparhelt platniján történt, amit én – mivel csak gáztűzhelyem van – palacsintasütővel oldottam meg. Eddig a férjemnek inkább a sós változat jött be (ő sem ismerte a „nélkülem élt” korszakában), ennek ellenére most mind a négy, fotón látható darabot egy pillanat alatt eltüntette!

Hozzávalók:

1 kg lisztes (ó)burgonya

csipet só

3 dkg vaj/margarin

30-35 dkg liszt

a nyújtáshoz liszt

A szóráshoz:

darált mák

porcukor

Elkészítése:

Az alap a krumplis tészta, amiből szilvásgombócot vagy nudlit szoktunk készíteni.

A krumplit enyhén sós vízben, héjában megfőzzük. (Próbáljunk egyforma példányokat kiválasztani, hogy mindegyik egyszerre legyen puha. Ha kisebb is van benne, akkor elázik a krumpli, túl vizes lesz.) Majd leszűrjük, még melegen meghámozzuk, áttörjük, majd lazán szétterítjük, és hagyjuk langyosra hűlni. Hozzáadunk 3 dkg vajat/margarint, 1 csipet sót, aztán egyenletesen a tetejére szitáljuk a lisztet, és lágy, rugalmas tésztává gyúrjuk - a liszt pontos mennyisége attól függ, mennyire lisztes, illetve vizes maga a krumpli. Konyharuhával letakarjuk, és 10-15 percet pihentetjük.

A tésztából a képeken látható módon hengereket formázunk, majd feldaraboljuk, és kis cipókat formázunk, amelyeket kör alakúra kinyújtunk.

Zsiradék nélküli palacsintasütőben kisütjük pár perc alatt.

Sütés után forró vízbe mártjuk, tányérra helyezzük, és meghintjük porcukros darált mákkal. Ezekből a mákos „lapocskákból” tornyot építünk: egymás tetejére rakosgatjuk, így alul-felül mákosak lesznek (kivéve persze az alsót). Majd palacsintaszerűen feltekerve fogyasztjuk.

 

 

Tonhalas tésztasaláta



Ezt a salátát évek óta készítem már, a felnőtteknek nagyon ízlik. Idén a kislányom is megkóstolta, és csatlakozott a rajongók táborához. Általában mindig akkor készül, amikor a barátnőm (volt kolléganőm) ellátogat hozzánk kis családjával. Hogy ízemlékekről is essék szó, nosztalgiázzunk is egy kicsit: ezt a salátát még régen "dolgozós" koromban vittem be a munkahelyemre egy-egy névnap alkalmával. Viszonylag gyorsan összeüthető (csak az "érési" időt kell kivárni), és mivel tészta is van benne, tartalmasabb, mint a csak zöldséget tartalmazó saláták.

Hozzávalók:

kis flakon vagy házi majonéz (300 g)

25 dkg szarvacska tészta (fél csomag)

25 dkg zöldbab

1 tonhalkonzerv

1 közepes vöröshagyma

1 kis üveg olívabogyó

3-4 evőkanál mustár

1 kk. szárított, morzsolt tárkony

só, őrölt fekete bors

napraforgó- vagy olíva olaj

Elkészítés:

A tésztát sós vízben megfőzzük, leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük, egy kevés olajat öntünk rá, és hagyjuk kihűlni.

A zöldbabot kb. 3 cm-es darabokra vágjuk, megpároljuk, majd hideg vízzel leöblítjük.

Egy tálban elkeverjük a majonézt, mustárt, tárkonyt és borsot, hozzáadjuk a megtisztított, apróra vágott hagymát.

Egy nagyobb tálba tesszük a tésztát, hozzákeverjük a zöldbabot, a tonhalat (ízlés szerinti nagyságúra darabolva), majd leöntjük a majonézes keverékkel. Adhatunk hozzá olívabogyót is.

Tálalás előtt min. 2 órára tegyük hűtőbe, hogy az ízek jól összeérjenek. Én általában előző este készítem el, másnapra nagyon finom.

Farfalloni al Mascarpone (mascarponés lepke tészta)

Ezt a gyorsan elkészülő tészta ételt a Delimano online receptverseny toszkán hetében készítettem el. Mi is teszi ezt az ételt toszkánná, pontosabban olasszá? Igen, a mascarpone!

A mascarpone szarvasmarha eredetű tejszínből préselés nélkül készült, túró állagú, sótlan, nyers olasz lágysajt. Fehér színű, krémes, héjatlan. Általában nem önmagában, saját ízéért fogyasztják, hanem más, édes vagy sós, átütő ízű adalékokat hozzákeverve: desszertek alapanyaga – világszerte ismertté a tiramisu tette –, vagy kék nemespenészes lágysajttal szendvicseken feltét. 

Hozzávalók:

25 dkg gomba

25 dkg mascarpone

50 dkg Farfalloni (lepke tészta)

10 dkg zöldborsó

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

olívaolaj

kakkukfű, bazsalikom, só

 

A lepke tésztát sós vízben fogkeményre kifőzzük.

Kevés olívaolajon megfutattjuk a felkockázott vöröshagymát és a felaprított fokhagyma gerezdeket, majd rádobjuk a felszeletelt gombát és a zöldborsót. Megszórjuk kakukkfűvel, bazsalikommal és megsózzuk. Amint elkészül a ragunk (pár perc), hozzákeverjük a mascarponét (ezzel már nem főzzük). Ráöntjük a mascarponés ragut a tésztára és Canestrato (parmezán jellegű) sajttal megszórjuk, és melegen tálaljuk.

Ez a tésztám megjelent a Villámgyors ételek könyve c. kiadványban is, amiről hamarosan beszámolok!

 

Tepsis túrós csusza avagy elronthatjuk-e az elronthatatlant?!

Túrós csuszát mindenki tud csinálni, még akár egy kisgyerek is hozzáfoghat, feltéve, ha már a tűzhely kezelésével tisztában van! Vagy mégsem?! Kicsit kiábrándító, hogy a hideg túró és tejföl csak úgy oda van rá löttyintve, ezáltal az egész tészta kihűl. Úgy pedig nem jó, ugye egyetértünk?

Egy jó trükk: ha a kifőzött tésztát összekeverjük a hozzávalókkal, és még pirítunk is rajta a sütőben, feldobva  kis "szalonnakakasokkal".

Régebben anyósomtól azt a "használati" utasítást kaptam a férjemhez, hogy így szereti a túrós csuszát. Majd eltelt közel egy évtized, mire kiderült, hogy ő valójában nem annyira, de az édesapja igencsak kedveli a tészta eme változatát.

Hozzávalók:

10 dkg füstölt szalonna

40 dkg félzsíros tehéntúró

4+1 dl tejföl

só

40 dkg csuszatészta

Elkészítés:

Felteszünk forrni 4 liter vizet. A szalonnából levágunk 4 vékony szeletet (rajtuk hagyjuk a bőrt, különben nem kunkorodnak fel), és tarajosra bevagdossuk. A maradék szalonnát apró kockákra vágjuk, megpirítjuk. A túrót villával megtörjük, összekeverjük 4 dl tejföllel és ízlés szerint sóval.

A sütőt 200 fokra előmelegítjük. A forrásban lévő vízhez adunk 1 evőkanál sót, beletesszük a csuszatésztát és kifőzzük.

A tésztát leszűrjük, és azonnal csinos tepsiforma sütőedénybe csúsztatjuk. Összekeverjük a pörcös szalonnazsírral, szalonnakockákkal.

Majd hozzáadjuk a tejfölös túrót, és favilla segítségével lazán, de alaposan összekeverjük. Tetejét „kócosra” formáljuk, elsimítjuk rajta a maradék 1 dl tejfölt, és ráfektetjük a szalonnatarajokat.

A forró sütőben addig sütjük, amíg a szalonna ropogósra pirul (kb. 30 perc).

Azonnal tálaljuk, mert frissen az igazi!

Nagy előnye, hogy előre, akár 8-12 órával előbb is elkészíthetjük, majd letakarjuk, és sütésig a hűtőben tartjuk. A kihűlt tepsis csusza sütési ideje kb. 1 óra (ha cserép vagy tűzálló tálat használunk, hideg sütőben kezdjük a sütést, különben a tál szétreped!).

Kímélő változat:

-         szalonna helyett szeletelt bacont használunk, és csak fele mennyiségben.

-         sovány, 12 százalékos tejföllel készítjük.

Sztrapacska, alias "Uccu rajta!"

A második legjellemzőbb étel, ami sokszor került otthon az asztalunkra egy szlovák eredetű tészta étel: a sztrapacska volt. Az igazat megvallva, és a pontosítás végett megjegyzem, hogy ez valójában nem "hallgathatna" a sztrapacska névre, mivel Szlovákiában az eredeti sztrapacska reszelt nyers krumpliból-lisztből készített galuska, savanyított káposztával (magyarra fordítva: "borzaska"). Amivel összekeverhetjük az - legtöbbször a szlovák hegyvidéki tájakra jellemző étel - a juhtúrós galuska sült szalonnával (ennek is krumplis az alapja). Felnevelő falvacskámban (amely közel fekszik a szlovák határhoz) ennek a túrós-tejfölös és dinsztelt (édes) káposztás változata terjedt el leginkább. Hogy miért hívták "Uccu rajtának!", nem tudom pontosan sajnos. De elképzelésem szerint, amikor a háziasszonyok elkészítették ezt a finomságot, akkor mondhatták a családnak, hogy "Na, akkor uccu, rajta, egyétek!", ami az idők folyamán rövidült le szimpla "uccu rajtára" .

Hozzávalók  a dinsztelt káposztás változathoz:

    1 kg (ó)burgonya (4-5 nagyobb szem)

    1 db tojás

    kb. 40-50 dkg liszt (galuskatészta állagot kell kapni)

    só

A dinsztelt káposztához:

    1 közepes fej fejeskáposzta

    só

    őrölt bors

    olaj

Elkészítése:

A burgonyát meghámozzuk, és nyersen finomra reszeljük.

Hozzáadagolunk egy-egy kicsi lisztet, és összekeverjük, mert a krumpli hamar barnul, de a liszttel együtt már nem olyan gyorsan.

Majd hozzákeverünk egy tojást, pici sót és annyi lisztet, hogy galuskatészta állagot kapjunk.

Kiszaggatjuk, és kifőzzük sós (pici olaj a főzővízbe), forró vízben, mint a nokedlit.

Tálaláskor az előzetesen megdinsztelt káposztával összeforgatjuk.

A káposzta dinszteléséhez a káposztát káposztagyalun lereszeljük, sózzuk. Kicsit állni hagyjuk, hogy levet eresszen.

Kevéske olajat egy nagyobb lábasban felforrósítunk.

A káposztát jól kinyomkodva beleteszzük a forró olajba, és barnára pirítjuk. Őrölt feketeborssal, esetleg sóval ízesítjük, ha még szükséges.

Laska avagy palóc krumplilángos

Nagyon sokáig töprengtem, hogy melyik ételt mutassam be Nektek először! Végül úgy döntöttem, hogy ami a leginkább emlékeztet Nagymamámra, az a „laska” nevű finomság. Ebben a formában mindhárom gyerkőc szereti a laskát! Itt természetesen nem a pofon egy szinonimájáról van szó, hanem egy egyszerű krumplis ételről, amit palóc lángosként is nevezhetünk. Heves megyéből származom, egészen pontosan Eger mellől egy kis falucskából, aminek a neve Bekölce. Itt ez a tésztaétel nagyon elterjedt, viszont ahol jelenleg tengetem napjaimat (Észak-Dunántúl) kevésbé ismert, mondhatnám alig.

Ahogyan Nagymamám készítette, azt én nem tudom megvalósítani pontosan úgy, mivel ő a sparhelt platniján sütötte. Na, persze mivel nagy kedvencem a laska, ezért megoldottam a dolgot, hogy a modernizált világunkban is tudjam ezt enni. Minden helyzetben fel szoktam találni magam (ezt majd egy későbbi bejegyzésemben is fogjátok tapasztalni), így ezt is leleményes és egyszerű módon megoldottam: palacsintasütőben szoktam sütögetni a laskáimat. Persze, nem adja vissza teljesen azt az ízélményt, mint amit a sparhelt, de ha ló nincs, jó a szamár is, ugye?

Ennyi bevezető után jöjjenek a hozzávalók és a recept!

Hozzávalók:

1 kg lisztes (ó)burgonya

só

3 dkg vaj/margarin

30-35 dkg liszt

a nyújtáshoz liszt

Elkészítése:

Az alap a krumplis tészta, amiből szilvás gombócot, nudlit szoktunk készíteni.

A krumplit enyhén sós vízben, héjában megfőzzük. (Próbáljunk egyforma példányokat kiválasztani, hogy mindegyik egyszerre legyen puha. Ha nem egyforma méretűek, akkor a kisebb "egyed" hamarabb megpuhul, és "elázik", túl vizes lesz.) Majd leszűrjük, még melegen meghámozzuk, áttörjük, majd lazán szétterítjük, és hagyjuk langyosra hűlni. Hozzáadunk 3 dkg vajat/margarint, 1 csipet sót, aztán egyenletesen a tetejére szitáljuk a lisztet, és lágy, rugalmas tésztává gyúrjuk - a liszt pontos mennyisége attól függ, mennyire lisztes, illetve vizes maga a krumpli. Konyharuhával letakarjuk, és 10-15 percet pihentetjük.

A tésztából a képen látható módon hengereket formázunk, majd feldaraboljuk, és kis cipókat készítünk, amiket kör alakúra kinyújtunk.

Sütés után megkenem olajjal, megszórom sóval, és egymásra pakolom a "palacsintákat".

Létezik egy édes változata is, amikor a kisült laskát forró vízben egy pillanatra megmártjuk, majd tányérra tesszük, megszórjuk cukrozott darált mákkal. Ezekből a mákos „lapocskákból” tornyot építünk: egymás tetejére rakosgatjuk, így alul-felül mákosak lesznek (kivéve persze az alsót: ezt az kapja, aki büntiben van). Majd palacsintaszerűen feltekerve fogyasztjuk.

Jó étvágyat hozzá!