Nálunk, Magyarországon nincs karácsony szaloncukor nélkül, pedig valaha Franciaországból indult, és Németország közvetítésével jutott el hazánkba.
Na de milyen legyen ez a karácsonyi csemege?! Ebben a fajtában együtt van a hagyományos magyar karácsonyi sütemény ízvilága, és a karácsonyfa dísze is lehet, ha valamilyen szépséges papírba csomagoljuk. Akár saját készítésű gasztroajándéknak is megállja a helyét!
A szaloncukor ősét (fondantcukor) a franciák a XIV. században kezdték el
készíteni, tőlük német közvetítéssel a XIX. század első harmadában jött be,
és lett népszerű Magyarországon.
Kezdetben
a szaloncukor készítése csak kézileg történt, de a XIX. század végén megjelentek
az első fondant-készítő gépek, amelyeket a híres Stühmer csokoládégyár gyártott
a Gerbeaud cukrászda számára.
„Jókai még szalonczukkedlinek nevezte a
szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered. 1891-ben
jelent meg Hegyesi József magyar-franczia szakács és vállalkozó «A legújabb
házi czukrászat» című kézikönyve, amelyben tizenhétféle szaloncukrot ír le, így
pl.: szalon-ananász czukorkák, szaloncréme-bonbonok,
szalon-marasquin-czukorkák, szalon-pisztácz-czukorkák.”
Ma
gyakorlatilag csak a magyarok aggatnak a karácsonyfára szaloncukrot, így ez a
termék hungarikumnak tekinthető. (Forrás: wikipédia)
Na de milyen legyen ez a karácsonyi csemege?! Ebben a fajtában együtt van a hagyományos magyar karácsonyi sütemény ízvilága, és a karácsonyfa dísze is lehet, ha valamilyen szépséges papírba csomagoljuk. Akár saját készítésű gasztroajándéknak is megállja a helyét!
Hozzávalók:
kb.
20 darabhoz:
10
dkg darált dió
1
evőkanál baracklekvár
1
teáskanál méz
2
teáskanál aszalt sárgabarack apróra vágva
10
dkg étcsokoládé a kimártáshoz
Elkészítés:
Az
alapanyagokat- a csokoládé kivételével -
alaposan összedolgozzuk, majd a masszából, kézzel szaloncukrokat formázunk.
Műanyag tálcára sorakoztatjuk őket, és 5 percre a fagyasztóba tesszük.
Ezalatt
a csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk. A szaloncukrokat megmártjuk az
olvasztott csokoládéban, csöpögtessük le róla a felesleges csokit, és
sütőpapíron hagyjuk megdermedni (hűtőbe vagy hideg helyre is tehetjük őket).
Szép papírba csomagolva akaszthatjuk fel a karácsonyfára.
(A receptet a Nők Lapja Konyha 2011-es karácsonyi számában találtam.)